Élménybeszámoló a Gyermekbúcsúról
Az idei évben egyházközségünk 30 fővel képviseltette magát a gyermekbúcsún, amit már több mint harminc éve szerveznek meg Máriapócson. Minden évben egy görögkatolikus intézmény kapja meg a lebonyolítás feladatát. 2023-ban a Homrogdi Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda lett a programszervező. Az itt dolgozó pedagógusok és egyházmegyénk önkéntesei színes feladatokkal vártak bennünket.
Az idei gyermekbúcsú mottója: „Ünnepeljétek meg ezt a jeles napot!” (Eszt 8,12) Ennek megfelelően a különböző állomásokon a legnagyobb ünnepeinkkel (Karácsony, Húsvét, Pünkösd) ismerkedhettünk meg játékos feladatok segítségével. A gyors regisztráció után a Pápa térről indulva végig zarándokoltunk Máriapócs utcáin, ezáltal valódi zarándokokká váltunk. A megadott útvonalon kerestük az ünnepek kapuját és ezeken keresztül jutottunk el a kegytemplomhoz és az Istenszülő Szűz Mária kegyképéhez. Minden kapunál bélyegzőt kaptunk az ünnepi menetlevelünkre, amit a kegytemplom bejáratánál állítottak ki.
Miután megérkeztünk a templomhoz és köszöntöttük a Szűzanyánkat énekeinkkel, megismerkedtünk néhány csodás esemény történetével, amelyek a kegyhelyhez köthetőek. A gyerekek kedvence a méhekről szóló történet volt, amik Bangó András méhész csodás gyógyulása óta laknak a Kegytemplom északi oldalában, a Kegykép melletti falrészben. Mint kiderült a méhek csodás története napjainkban is folytatódott. Ugyanis a felújítások során a méhek eltűntek a kaptárjukból, a szakértők azt gondolták, hogy kipusztultak. Azonban a munkálatok befejezésével, – úgy, mint néhány száz évvel korábban – most is önállóan költöztek vissza a méhek a Szűzanyához.
Ezután fél tizenegykor kezdetét vette a Szent Liturgia, ahol Atanáz püspök atya mondott szentbeszédet. Felhívta a figyelmünket, hogy Krisztus a Jó Pásztor mi pedig az Ő nyája vagyunk. A juhok hallgatnak az ő pásztorukra, ezért mi is keressük Isten szavát, az Ő üzenetét életünkben. Kövessük a jó pásztort azon az Úton, amelyet Ő kijelölt nekünk és akkor mi is ártatlan bárányokká válunk, mint Jézus is ártatlan áldozati báránnyá vált értünk. Szeressük az Atyát és egymást, de ne csak a gyermekbúcsú napján, hanem életünk minden napján. A Szent Liturgia végén „az Úr áldásával…” megáldotta a gyermekeket és köszöntésére – „Föltámadt Krisztus!” – kétezer-ötszáz gyermek válaszolt együtt: „Valóban föltámadt!”.
A Szent Liturgia után számos program várt még bennünket: kézműves ház, játszóház, hittan automata és sportudvar. Nehéz volt elszakadni Nemzeti Kegyhelyünktől, ezért ígéretet tettünk arra, hogy jövőre is visszatérünk a gyermekbúcsúra, Máriapócsra. (GJ)
