Miskolc-Belvárosi Görögkatolikus Parókia

Jeremy az Amerikai Egyesült Államokban élt, súlyos fogyatékossága ellenére nem speciális iskolába járt, hanem egészséges gyerekekkel tanult együtt. Tanítónője sokszor türelmetlen volt vele, mégis életre szóló tanítást kapott a gyermektől.

Egy kaliforniai általános iskola második osztályába tizenkilenc kisgyerek járt, köztük volt Jeremy is. Ő azonban nem hétéves volt, hanem tizenkettő, születése óta testi és szellemi fogyatékkal élt. Nem tudott csendben maradni, sem mozdulatlanul ülni a helyén, folyt a nyála, motyogott magában, rendszeresen megzavarta a tanórákat. Időnként azonban olyan volt, mintha egy fénysugár kitisztította volna az elméjét, ilyenkor tisztán, érthetően ki tudta fejezni a gondolatait.

A görög szakemberek befejezték a Jézus sírjaként tisztelt szentély helyreállítását Jeruzsálemben, a Szent Sír-bazilikában.

A keresztény hagyomány szerint keresztre feszítése után Jézus Krisztus testét egy sziklasírban helyezték el, ahonnan harmadnapon föltámadt. A sziklasír fölé a 19. század elején, egy tűzvész után márványból új, több méter magas szentélyt építettek, amelynek állapota napjainkra veszélyessé vált, már 1947-ben kívülről vasrudakkal erősítették meg.

A felújítás során lekerült a szentélyről a márványlapokat abroncsba szorító otromba támasztószerkezet, és ismét régi pompájában ragyog a márvány, miután megtisztították a koromtól, amely az évszázadok alatt rárakódott a zarándokok gyertyáinak füstje nyomán – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, az Ynet március 21-én, kedden.

Az athéni műszaki egyetem felújítást végző szakemberei leszedték a homlokzatról a burkolólapokat, habarcscsövekkel megerősítették az alapfalakat, majd visszahelyezése előtt egyenként megtisztítottak minden márványlapot. Titáncsavarokkal megerősítették az épület szerkezetét, és megtisztították a szentély freskóját és festett kupoláját is.

A felújítás alatt, október 26-án felnyitották a sziklasírt fedő márványlapot, amely alatt egy fehér rózsa márványlapot találtak egy belevésett kereszttel, amelyet a 14. századra, a keresztes időszakra datáltak. Az alatt egy még régebbi, a sziklát védő szürke márványlap és habarcs bújt meg, amelyet a tudósok 4. századinak határoztak meg. Ezt még I. (Nagy) Konstantin római császár idején, a legősibb ottani keresztény templom építésekor helyezhették a sírhelyhez.

A restaurátorok ablakot vágtak a szentély márványfalába, ahol a zarándokok ezentúl – első alkalommal – láthatják majd az eredeti kősziklát is, az ősi temetkezési barlang kövét.

Március 22-én, szerdán ünnepélyesen átadják a felújított szentélyt, és már összejött a pénz a munkálatok folytatásához is: rendbe hozzák a sír környékén a vízelvezető- és a szennyvízvezetékeket, hogy ezzel is stabilizálják az építményt.

„Ha nem történt volna meg a beavatkozás, akkor a szentély nagy eséllyel összeomlott volna” – jelentette ki Bonnie Burnham, a kulturális örökség építészeti védelmével foglalkozó World Monuments Fund nevű szervezet szakembere, amely a négymillió dolláros (több mint egymilliárd forintos) költségekből 1,4 millió dollárt állt.

A restauráláshoz 150-150 ezer euróval (45 millió forinttal) hozzájárult II. Abdalláh jordániai király és Mahmúd Abbász palesztin elnök is, noha mindketten muszlimok.

A görög ortodoxok, az örmény egyház és a római katolikus ferences rend közösen végezte el a helyreállítást, amelyet a görög kormány és magánadományok is segítettek.

A szentély a világ egyik legősibb templomának a szívében, a Szent Sír-bazilika hatalmas kupolája alatt található. Jézus sírhelye fölé az első templomot I. (Nagy) Konstantin császár emeltette a 4. század elején. Ezt az évezredek során többször lerombolták, majd újjáépítették. A jelenlegi építményt a 12. században húzták fel a régebbi templom alapjaira.

Forrás: MTI

A keresztvetés a katolikus és ortodox keresztények egyszerű, mély értelmű hitvallása. Katolikusként keresztet vetünk, valahányszor imádkozunk vagy belépünk a templomba. Nem is gondolnánk, hogy amikor keresztet vetünk, egyszerre huszonegy dolgot teszünk...

1. Imádkozunk. Imánkat keresztvetéssel szoktuk kezdeni, és talán nem is gondolunk rá, hogy maga a keresztvetés is imádság. Ha az imádság lényege „lelkünk felemelése Istenhez”, ahogy Damaszkuszi Szent János mondja, akkor a keresztvetés egyértelműen ima. „A keresztvetés nem üres gesztus, hanem hatékony ima, amellyel a Szentlélekhez, gyümölcsöző keresztény életünk védőjéhez és segítőjéhez folyamodunk ” – fogalmaz a népszerű katolikus író, előadó, Bert Ghezzi.

2. Megnyílunk a kegyelem felé. A keresztvetés felkészít, hogy befogadjuk Isten áldását, és képessé tesz, hogy együttműködjünk vele.

3. Megszenteljük a napot. Ha a nap fontosabb pillanataiban keresztet vetünk, a kereszt jelével megszenteljük hétköznapjainkat. „Minden lépésünknél és mozdulatunknál, belépéskor, kilépéskor, öltözködéskor, tisztálkodáskor, asztalnál ülve, lámpát gyújtva, karosszékbe vagy székre leülve, a hétköznapi élet minden tevékenysége közben megjelöljük homlokunkat a jellel” – írja Tertullianus.

4. Egész lényünket Krisztusnak szenteljük. Amikor a kezünket a homlokunktól a szívünkhöz, majd mindkét vállunkhoz visszük, Isten áldását kérjük elménkre, szenvedélyeinkre, vágyainkra és egész testünkre. Más szóval: a keresztvetés teljes valónkat, testünket, lelkünket, szívünket és elménket Krisztusnak szenteli. „Foglaljuk bele egész lényünket – testünket, lelkünket, értelmünket, akaratunkat, gondolatainkat, érzéseinket, mindazt, amit teszünk, és amit nem teszünk –, és a kereszt jelével megjelölve erősítsük és szenteljük meg mindezt Krisztus erejében, a háromságos egy Isten nevében” – fogalmaz Romano Guardini teológus.