A Szent Liturgiát június 24-én, Keresztelő Szent János ünnepén Manel Nin püspök, Görögország görögkatolikus apostoli exarchája vezette Edelényben.
Az edelényi görögkatolikus egyházközség életében egyedülálló eseményre került sor Keresztelő Szent János születésének ünnepén. Manel (Manuel) Nin püspök, a görögországi bizánci katolikus exarchátus vezetője mutatta be templomukban a szent és isteni liturgiát. A görög és magyar nyelven végzett szertartás nagy ajándék volt a közösség számára.
A főpásztor homíliájában hangsúlyozta, hogy a próféta személye egyike a bizánci liturgikus hagyomány legünnepeltebb alakjainak. Fogantatásának és születésének ünnepe, valamint a haláláról való megemlékezés párhuzamba állítja őt Krisztussal és az Istenszülővel. Az ünnepi szertartás nagy bizánci himnuszköltők tropárjait egyesíti, amelyekből többször hallhattunk gondolatokat, így segítve elő, hogy az üdvtörténetben egyedüli feladattal bíró előhírnök közelebb kerüljön a szívünkhöz.Â
A több pap közreműködésével végzett ünnepi liturgia gyógynövények megáldásával és az ősi hagyományt követve antidórosztással (megáldott kenyér osztása) zárult.
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
Magyar Kurír
Pénteken reggel, a hajnali érkezést követő reggeli után ünnepélyesen átadta a Görögkatolikus Egyház által gyűjtött adományokat és a napelemes rendszert Fülöp metropolita Bejrútban. Mivel akkor még nem volt biztos, hogy Szíriába is eljutunk, Al Dmeine al-Sarqije falu papja – aki a bejrúti melkita szeminárium rektora, – Naiim el-Gharbi atya és két falubeli fiatal tehetség vette át a tízmillió forintnyi dollárt, a számítógépeket és a napelemes rendszert. Az átadásról és átvételről hivatalos dokumentumokat írtak alá. Naiim atya elmondta: nagy megtiszteltetés és megható érzés, hogy egy távoli ország görögkatolikusai ennyi pénzt összegyűjtöttek, és ilyen hasznos ajándékokkal kedveskednek a hányattatott sorsú szíriai keresztényeknek.
Június 29. Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepe Egyházunkban.
Arnolfo di Cambio: Szent Péter szobraÂÂ
a Szent Péter-bazilikában
Péter lelkes, odaadó és szolgálatkész ember volt, aki szívét az ajkán hordta. Őszinte, emberi módon mondott „nem”-et az Üdvözítőnek, amikor az egy napon a tanítványok körében kijelentette, hogy szenvedés lesz a sorsa. „Uram, ilyesmi nem történhet veled!” (vö. Mt 16,21–23). Őszinte düh fogta el a Getszemáni-kertben is, amikor Mesterét elfogták. Kardjával levágta a főpap szolgájának fülét (Jn 18,10). Ragaszkodását és a hűségét bizonyítja, hogy Jézus elfogatása után bejutott a főpapi épület belső udvarába. Ura közelében akart maradni, de nyilvánvalóan jóval többre vállalkozott, mint amennyi a veszedelem órájában tőle telt (Mk 14,29–31.66–72). Tagadásának történetét, a hűség és a gyöngeség közti küzdelmet úgy fogta föl az ősegyház, mint minden hívőnek szóló óvást a csalfa önbizalomtól, s mint az Úr megbocsátó szeretetének vigasztaló ígéretét.
Természeténél és jelleménél fogva Péter nem volt szikla. És mégis épp őt találta Jézus alkalmasnak az Egyház legfőbb hivatalára: ő lett a „kéfa”, vagyis a „szikla”.
Bejrútban való tartózkodása során Szijjártó Péter külügyminiszterrel is találkozott Kocsis Fülöp metropolita. A félórás beszélgetésen részt vett Bús Szilveszter helyettes államtitkár, Süveges András libanoni nagykövet, és Benes Károly, a bejrúti kereskedelmi ügyekkel megbízott külügyi attasé, és Mikola István nemzetközi valláspolitikai államtitkár is. Fülöp atya megköszönte a Külügyminisztérium segítségét a tízmillió forintnyi dollár diplomáciai biztosítással ellátott csomagolásával, beszámolt továbbá arról, hogy a szíriai falut nem csak anyagi támogatással segítjük, hanem egy kisebb teljesítményű napelemes áramfejlesztővel is.Â
„A magyar kormány és külügy kiemelt célja, hogy helyben nyújtson segítséget a keresztényeknek és a szíriai embereknek. Egy-egy millió eurót adtunk a szír katolikus és a szír ortodox egyházaknak is, teljes mértékben támogatjuk tehát a Görögkatolikus Egyház ötletét. Legyen a két napelemből kétszáz!” – mondta Szijjártó Péter, és megbízta Mikola Istvánt, hogy vegye föl a kapcsolatot Fülöp atyával a további tárgyalások ügyében. Mint mondta, ez a magyar kisvállalkozóknak is kedvez. Mikola István hozzátette: erre már van is példa: Darfurban egy negyven kilométeres útszakasz világítása egy magyar vállalkozó cég munkája. Fülöp atya méltatta azt is, hogy a magyar kormány ilyen sok segítséget nyújt a háború sújtotta vidékek lakosainak. Jó lenne, ha ezekről a hazai és a nemzetközi közvélemény is tudomást szerezne.
A továbbiakban a Közel-Kelet keresztényeinek helyzetéről beszélgettek. Szijjártó Péter zárszóként megismételte, hogy a Külügyminisztérium máskor is szívesen segít a Katolikus Egyháznak ilyen jellegű kezdeményezéseiben.
Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén június 4-én ünneplünk.Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszténak (ötvenedik) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét. Az Ószövetségben kétféle értelmezése volt pünkösd ünnepének. Kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, amely során az első termést felajánlották Istennek, de később s Jézus korában már bizonyos, hogy új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy ennek az addigi ünnepnek a tartalmát gazdagítja: a törvény már nem csak kőtáblára van írva, hanem az Őt befogadó emberek szívébe is. A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, amelyet Keleten és Nyugaton egyaránt ünnepeltek. Vannak, akik Szent Pál apostol megjegyzésében – „pünkösdig maradok Efezusban” (vö. 1Kor 16,8) – már a keresztény pünkösdöt értik. Az azonban biztos, hogy az elvirai zsinat (313) tanítja: ha valaki nem tartja meg pünkösd ünnepét, új tévtanítást vezet be az Egyházba. A IV. században már egyre több említés történik az ünnepről, mint például pünkösd napjának jeruzsálemi megünnepléséről a IV. század végén Eteria zarándoknő is megemlékezik. Pünkösd ünnepi napján három fontos esemény történt: a Szentlélek – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője – eljövetele; az Egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek. Ezt tükrözi az Egyház e napra szóló antifónája is:
„Ma teljessé lett a Pünkösd ünnepe, alleluja; A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok cselekedetei (ApCsel 2,1–11) rögzíti. A leírás szerint: miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli. Ferenc pápa a következőt tanítja erről: „A Szentlélek az, aki mozgatja az Egyházat, ő az, aki dolgozik az Egyházban és a szívünkben. Ő az, aki minden keresztényből egy, a többiektől különböző személyt alakít ki, de akik mégis egységet alkotnak. Ő az, aki előre visz bennünket, aki kitárja az ajtókat, és aki misszióba küld bennünket, hogy tegyünk tanúságot Jézusról. A Szentlélek az, aki Isten dicséretére indít bennünket, és imádságra ösztönöz: Ő imádkozik bennünk! A Szentlélek az, aki bennünk van és aki megtanít minket az Atyára tekinteni, és így szólítani: Atya! … A keresztény élet találkozás Jézus Krisztussal! Éppen a Szentlélek az, aki erre a Jézussal való találkozásra segít minket.” Forrás: MKPK Sajtószolgálat Magyar Kurír Ferenc pápa május 24-én fogadta Donald Trump amerikai elnököt, feleségét, Melania Trumpot és családjukat. A szlovén származású first lady sokakat meglepett hitre utaló gesztusaival.A vatikáni látogatás kapcsán felmerülő kérdésekre válaszolva Melania Trump sajtósa, Stephanie Grisham közölte: a first lady valóban gyakorló katolikus. Ez azt is jelenti, hogy nyáron várható Fehér Házba költözésével ő lesz az elnöki rezidencia első katolikus lakója John F. Kennedy óta. A szerdai vatikáni látogatás kapcsán sokakban felmerült a kérdés, valójában milyen vallású a first lady. Melania Trump virágokat helyezett el a római Bambino Gesù gyermekkórház bejáratánál álló Mária-szobor lábainál, és kis időt imába merülve töltött a kórház kápolnájában, Ferenc pápának pedig egy rózsafüzért nyújtott, kérve, áldja meg. Nincsenek ugyanakkor információk arról, mikor lett katolikus a szlovén származású egykori modell, aki 1996 óta él az Egyesült Államokban, és 2005 óta a presbiteriánus Donald Trump felesége. Annyit mindenesetre lehet tudni, hogy gyermekkorában, Szlovéniában párttag szülei nem keresztelték meg. Februárban egy eseményt Melania azzal nyitott meg, hogy elkezdte imádkozni a Miatyánkot – a világsajtót és sokakat meglepve. A first lady a gyermekkórházban többek között egy szívátültetésre váró görög kisfiúval barátkozott össze; pár órával később az intézmény közzétette a hírt, hogy találtak donort a gyermeknek. Melania Trump Twitteren osztotta meg, mennyire boldoggá tette ez az örömhír, és a #Blessings (áldás) és #Faith (hit) hashtageket használta.
Melania a Bambino Gesùban tett látogatásáról úgy nyilatkozott, soha nem felejti el, és mindennap imádkozni fog mindegyik gyermekért. Szent László jubileumi évében május 15. és 17. között találkoztak az észak-amerikai magyar katolikus közösségekben szolgáló magyar lelkipásztorok a kanadai Ancasterben (Ontario) – tájékoztatott Licskó Szabolcs montreali plébános, a Kanadai Magyar Papi Egység (KMPE) titkára.Ismét az ancasteri lelkigyakorlatos központ adott helyet a rendezvénynek, amelyet tizedik alkalommal szervezett meg Kiss G. Barnabás ferences szerzetes, a KMPE elnöke. A találkozó Cserháti Ferenc, a külföldön élő magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök észak-amerikai útjának része. A papi szolgálat örömei mellett a kihívások megoldásait is megbeszélték a papi találkozó résztvevői, akik koncelebrált szentmise keretében emlékeztek meg Szent László király trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulójáról. A főcelebráns püspök Szent László példájának követésére buzdította a lelkipásztorokat. A beszámolók mellett Rigó Jenő jezsuita atya tartott interaktív bibliai egzegézist a Teremtés könyvének három fejezetéből A bűnbeesés története címmel, Licskó Szabolcs plébános Szent Lászlóról beszélt Prohászka Ottokár püspök szavaiból kiindulva: „A magyar kereszténység eszménye Szent László. Benne virágzott ki jellemző típussá a magyar kereszténység; benne forrt össze a keresztény szentség a nemzeti szellemmel.” A konferencia fontos része volt Cserháti Ferenc püspök előadása a diaszpóra magyarsága anyanyelvű hitéletének feltételeiről, amihez a résztvevők is hozzászóltak. A papi találkozót lezáró püspöki szentmisén Mezei András clevelandi plébános mondott szentbeszédet. Olyan egység fontosságát hangsúlyozta a keresztények között, melyben nem a saját igazukat keresik az emberek, hanem a jézusi igazságot és tanítást. A napi olvasmány alapján a jeruzsálemi zsinatot említette példaként. A kommunikációt és a megbeszélést az egység megtalálásnak eszközéül javasolta. Hangsúlyozta: Isten kegyelmével ez lehetséges, és hasznos szolgái leszünk Neki, ahogy a szőlőtő és szőlővessző evangéliumi hasonlatában látjuk. A konferencián részt vettek: Angyal Lajos (Courtland), Deák István (Toronto), Deák Miklós (Welland), Jaschkó Balázs SJ (Toronto), Kiss G. Barnabás OFM (Detroit/Windsor), Licskó Szabolcs (Montreal), Mezei András (Cleveland), Miskei László (Welland), Nemcek Péter (Winnipeg), Rigó Jenő SJ (Toronto). Fotó: Kanadai Magyar Papi Egység |
A CSATOLMÁNYBAN EGYHÁZKÖZSÉGI LAPUNK LEGÚJABB SZÁMA OLVASHATÓ ! A hajdúdorogi önkormányzat és a görögkatolikus egyházközség közös építményt tervez a görögkatolikus székesegyház kertjében, amelyet műemléki környezetben alakítanak ki, ezért már a tervezési fázisban indokolt a terület régészeti feltárása.A régészeti feltárással kapcsolatban az ásatás vezető régésze, Bálint Marianna elmondta: a régi hajdúvárosok településszerkezetének hangsúlyos eleme a templomot körülvevő középkori erődfal. Hajdúdorogon még napjainkban is áll az erődfal északi része, az erődítés teljes szerkezetét azonban csak térképi ábrázolások alapján ismerjük: az 1780-as években készült első katonai felmérés térképlapján az erődítés négy sarkán négy kör alaprajzú bástyát ábrázolnak; a 19. század közepén készült második felmérés térképlapján csak a keleti oldalon álló sarokbástyákat tüntették fel hangsúlyosan, a nyugati oldalon álló bástyák helyén csak elmosódott jelzések figyelhetők meg. A leglátványosabb ábrázolás 1859-ből maradt ránk. Az erődfal kutatása során elsősorban a falakra merőleges kutatóárkok nyitásával igyekeztek tisztázni a falak helyzetét. Fémdetektoros leletfelderítést is végeztek, melynek során az erődfal építéséhez, használatához kapcsolható érmeket, ékszereket találtak. Ezek segítségével remélhetőleg pontosabban meg tudják határozni az erődfal építésének idejét. Még ma is kérdés, hogy a hajdúk betelepítéséhez köthető-e, vagy esetleg korábban is állt már az erődítés. A feltárások során sikerült tisztázni az északival párhuzamos déli fal futását, valamint a déli falhoz kapcsolódó délnyugati és délkeleti sarokbástyák helyzetét. Az ásatások további nagy eredménye, hogy az erődfalon kívül a mezővároshoz tartozó települési rétegeket is találtak, többek között az egyik gödörben egy nagyon szép cserépkályha kidobott töredékeire bukkantak. A régészeti kutatás során sikerült tisztázni az erődfal déli szakaszának nyomvonalát, építési, alapozási technikáját. A feltárás során lehetőség nyílt a délnyugati és a délkeleti sarokbástyák helyzetének tisztázására is. Az előkerült érmek és a települési rétegek pontos értékelése remélhetőleg közelebb vihet minket az erődfal építési idejének pontosabb meghatározásához is – mondta el az ásatás vezetője. Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye Magyar Kurír |
- Negyedszázados fennállását ünnepelte a cserkészcsapat
- Kereszttűzbe került a Sínai-félszigeten található görög ortodox Szent Katalin-kolostor
- Egy fogyatékkal élő kisfiú, aki megmutatta társainak, mi a feltámadás
- SAJÓPÁLFALA PÁLYÁZATOKAT HIRDET!
- Befejeződött a Jézus sírjaként tisztelt szentély restaurálása Jeruzsálemben
- A keresztvetés huszonegy jelentése