Miskolc-Belvárosi Görögkatolikus Parókia

Június 29. Szent Péter és Szent Pál apostolok főünnepe Egyházunkban.

Arnolfo di Cambio: Szent Péter szobra 
a Szent Péter-bazilikában

Péter lelkes, odaadó és szolgálatkész ember volt, aki szívét az ajkán hordta. Őszinte, emberi módon mondott „nem”-et az Üdvözítőnek, amikor az egy napon a tanítványok körében kijelentette, hogy szenvedés lesz a sorsa. „Uram, ilyesmi nem történhet veled!” (vö. Mt 16,21–23). Őszinte düh fogta el a Getszemáni-kertben is, amikor Mesterét elfogták. Kardjával levágta a főpap szolgájának fülét (Jn 18,10). Ragaszkodását és a hűségét bizonyítja, hogy Jézus elfogatása után bejutott a főpapi épület belső udvarába. Ura közelében akart maradni, de nyilvánvalóan jóval többre vállalkozott, mint amennyi a veszedelem órájában tőle telt (Mk 14,29–31.66–72). Tagadásának történetét, a hűség és a gyöngeség közti küzdelmet úgy fogta föl az ősegyház, mint minden hívőnek szóló óvást a csalfa önbizalomtól, s mint az Úr megbocsátó szeretetének vigasztaló ígéretét.

Természeténél és jelleménél fogva Péter nem volt szikla. És mégis épp őt találta Jézus alkalmasnak az Egyház legfőbb hivatalára: ő lett a „kéfa”, vagyis a „szikla”.

Bejrútban való tartózkodása során Szijjártó Péter külügyminiszterrel is találkozott Kocsis Fülöp metropolita. A félórás beszélgetésen részt vett Bús Szilveszter helyettes államtitkár, Süveges András libanoni nagykövet, és Benes Károly, a bejrúti kereskedelmi ügyekkel megbízott külügyi attasé, és Mikola István nemzetközi valláspolitikai államtitkár is. Fülöp atya megköszönte a Külügyminisztérium segítségét a tízmillió forintnyi dollár diplomáciai biztosítással ellátott csomagolásával, beszámolt továbbá arról, hogy a szíriai falut nem csak anyagi támogatással segítjük, hanem egy kisebb teljesítményű napelemes áramfejlesztővel is. 

„A magyar kormány és külügy kiemelt célja, hogy helyben nyújtson segítséget a keresztényeknek és a szíriai embereknek. Egy-egy millió eurót adtunk a szír katolikus és a szír ortodox egyházaknak is, teljes mértékben támogatjuk tehát a Görögkatolikus Egyház ötletét. Legyen a két napelemből kétszáz!” – mondta Szijjártó Péter, és megbízta Mikola Istvánt, hogy vegye föl a kapcsolatot Fülöp atyával a további tárgyalások ügyében. Mint mondta, ez a magyar kisvállalkozóknak is kedvez. Mikola István hozzátette: erre már van is példa: Darfurban egy negyven kilométeres útszakasz világítása egy magyar vállalkozó cég munkája. Fülöp atya méltatta azt is, hogy a magyar kormány ilyen sok segítséget nyújt a háború sújtotta vidékek lakosainak. Jó lenne, ha ezekről a hazai és a nemzetközi közvélemény is tudomást szerezne.

A továbbiakban a Közel-Kelet keresztényeinek helyzetéről beszélgettek. Szijjártó Péter zárszóként megismételte, hogy a Külügyminisztérium máskor is szívesen segít a Katolikus Egyháznak ilyen jellegű kezdeményezéseiben.

Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén június 4-én ünneplünk.

Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszténak (ötvenedik) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

Az Ószövetségben kétféle értelmezése volt pünkösd ünnepének. Kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, amely során az első termést felajánlották Istennek, de később s Jézus korában már bizonyos, hogy új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy ennek az addigi ünnepnek a tartalmát gazdagítja: a törvény már nem csak kőtáblára van írva, hanem az Őt befogadó emberek szívébe is.

A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, amelyet Keleten és Nyugaton egyaránt ünnepeltek. Vannak, akik Szent Pál apostol megjegyzésében – „pünkösdig maradok Efezusban” (vö. 1Kor 16,8) – már a keresztény pünkösdöt értik. Az azonban biztos, hogy az elvirai zsinat (313) tanítja: ha valaki nem tartja meg pünkösd ünnepét, új tévtanítást vezet be az Egyházba. A IV. században már egyre több említés történik az ünnepről, mint például pünkösd napjának jeruzsálemi megünnepléséről a IV. század végén Eteria zarándoknő is megemlékezik.

Pünkösd ünnepi napján három fontos esemény történt: a Szentlélek – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője – eljövetele; az Egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek. Ezt tükrözi az Egyház e napra szóló antifónája is:

„Ma teljessé lett a Pünkösd ünnepe, alleluja;
ma megjelent a Szentlélek az apostoloknak a tűzben,
és karizmatikus ajándékokat osztott nekik;
elküldte őket az egész világra, hogy hirdessék az igét, és tanítsák:
Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, alleluja.”

A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok cselekedetei (ApCsel 2,1–11) rögzíti. A leírás szerint: miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.

Ferenc pápa a következőt tanítja erről: „A Szentlélek az, aki mozgatja az Egyházat, ő az, aki dolgozik az Egyházban és a szívünkben. Ő az, aki minden keresztényből egy, a többiektől különböző személyt alakít ki, de akik mégis egységet alkotnak. Ő az, aki előre visz bennünket, aki kitárja az ajtókat, és aki misszióba küld bennünket, hogy tegyünk tanúságot Jézusról. A Szentlélek az, aki Isten dicséretére indít bennünket, és imádságra ösztönöz: Ő imádkozik bennünk! A Szentlélek az, aki bennünk van és aki megtanít minket az Atyára tekinteni, és így szólítani: Atya! … A keresztény élet találkozás Jézus Krisztussal! Éppen a Szentlélek az, aki erre a Jézussal való találkozásra segít minket.”

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Magyar Kurír

A CSATOLMÁNYBAN EGYHÁZKÖZSÉGI LAPUNK LEGÚJABB SZÁMA OLVASHATÓ !

Csatolmányok nevei:

Búzakereszt71.pdf

[ ]

726 Kb