Miskolc-Belvárosi Görögkatolikus Parókia

Pünkösd ünnepe húsvét után a legrégibb ünnepünk, amelyet idén június 4-én ünneplünk.

Története visszanyúlik az Ószövetség világába. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét”, amelyet hellenista hatásra ógörögül pentékoszténak (ötvenedik) neveztek. Nyelvünk – számos más nyelv között – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.

Az Ószövetségben kétféle értelmezése volt pünkösd ünnepének. Kezdetben a hetek ünnepe volt, aratási ünnep, amely során az első termést felajánlották Istennek, de később s Jézus korában már bizonyos, hogy új értelemmel gazdagodott: a törvényadás és a Sínai-hegyen kötött szövetség ünnepe lett. Azáltal, hogy a Szentlélek azon a napon áradt ki, amelyen az Istentől kapott törvényt ünnepelték, jelzi, hogy ennek az addigi ünnepnek a tartalmát gazdagítja: a törvény már nem csak kőtáblára van írva, hanem az Őt befogadó emberek szívébe is.

A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Ókeresztény szokás szerint pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, amelyet Keleten és Nyugaton egyaránt ünnepeltek. Vannak, akik Szent Pál apostol megjegyzésében – „pünkösdig maradok Efezusban” (vö. 1Kor 16,8) – már a keresztény pünkösdöt értik. Az azonban biztos, hogy az elvirai zsinat (313) tanítja: ha valaki nem tartja meg pünkösd ünnepét, új tévtanítást vezet be az Egyházba. A IV. században már egyre több említés történik az ünnepről, mint például pünkösd napjának jeruzsálemi megünnepléséről a IV. század végén Eteria zarándoknő is megemlékezik.

Pünkösd ünnepi napján három fontos esemény történt: a Szentlélek – mint Krisztus megváltó tettének gyümölcse és beteljesítője – eljövetele; az Egyház alapítása és az egész világra kiterjedő missziós munka kezdete. Ezek az események Urunk, Jézus Krisztus ígérete alapján történtek. Ezt tükrözi az Egyház e napra szóló antifónája is:

„Ma teljessé lett a Pünkösd ünnepe, alleluja;
ma megjelent a Szentlélek az apostoloknak a tűzben,
és karizmatikus ajándékokat osztott nekik;
elküldte őket az egész világra, hogy hirdessék az igét, és tanítsák:
Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, alleluja.”

A Szentlélek kiáradásának történetét az Apostolok cselekedetei (ApCsel 2,1–11) rögzíti. A leírás szerint: miután a Szentlélek eltöltötte őket, az apostolok mindenkinek a saját nyelvén hirdették az evangéliumot. Isten a nyelvek csodájával mutatja meg azt az egységet, amely a közös hit megvallásával kapcsolja össze a különböző nyelven beszélő embereket. Ezáltal született meg az első pünkösdkor az Egyház, amely egy, szent, katolikus és apostoli.

Ferenc pápa a következőt tanítja erről: „A Szentlélek az, aki mozgatja az Egyházat, ő az, aki dolgozik az Egyházban és a szívünkben. Ő az, aki minden keresztényből egy, a többiektől különböző személyt alakít ki, de akik mégis egységet alkotnak. Ő az, aki előre visz bennünket, aki kitárja az ajtókat, és aki misszióba küld bennünket, hogy tegyünk tanúságot Jézusról. A Szentlélek az, aki Isten dicséretére indít bennünket, és imádságra ösztönöz: Ő imádkozik bennünk! A Szentlélek az, aki bennünk van és aki megtanít minket az Atyára tekinteni, és így szólítani: Atya! … A keresztény élet találkozás Jézus Krisztussal! Éppen a Szentlélek az, aki erre a Jézussal való találkozásra segít minket.”

Forrás: MKPK Sajtószolgálat

Magyar Kurír

Ferenc pápa május 24-én fogadta Donald Trump amerikai elnököt, feleségét, Melania Trumpot és családjukat. A szlovén származású first lady sokakat meglepett hitre utaló gesztusaival.

A vatikáni látogatás kapcsán felmerülő kérdésekre válaszolva Melania Trump sajtósa, Stephanie Grisham közölte: a first lady valóban gyakorló katolikus. Ez azt is jelenti, hogy nyáron várható Fehér Házba költözésével ő lesz az elnöki rezidencia első katolikus lakója John F. Kennedy óta.

A szerdai vatikáni látogatás kapcsán sokakban felmerült a kérdés, valójában milyen vallású a first lady. Melania Trump virágokat helyezett el a római Bambino Gesù gyermekkórház bejáratánál álló Mária-szobor lábainál, és kis időt imába merülve töltött a kórház kápolnájában, Ferenc pápának pedig egy rózsafüzért nyújtott, kérve, áldja meg.

Nincsenek ugyanakkor információk arról, mikor lett katolikus a szlovén származású egykori modell, aki 1996 óta él az Egyesült Államokban, és 2005 óta a presbiteriánus Donald Trump felesége. Annyit mindenesetre lehet tudni, hogy gyermekkorában, Szlovéniában párttag szülei nem keresztelték meg.

Februárban egy eseményt Melania azzal nyitott meg, hogy elkezdte imádkozni a Miatyánkot – a világsajtót és sokakat meglepve.

A first lady a gyermekkórházban többek között egy szívátültetésre váró görög kisfiúval barátkozott össze; pár órával később az intézmény közzétette a hírt, hogy találtak donort a gyermeknek. Melania Trump Twitteren osztotta meg, mennyire boldoggá tette ez az örömhír, és a #Blessings (áldás) és #Faith (hit) hashtageket használta.

Melania a Bambino Gesùban tett látogatásáról úgy nyilatkozott, soha nem felejti el, és mindennap imádkozni fog mindegyik gyermekért.

Forrás: Catholic Herald

Szent László jubileumi évében május 15. és 17. között találkoztak az észak-amerikai magyar katolikus közösségekben szolgáló magyar lelkipásztorok a kanadai Ancasterben (Ontario) – tájékoztatott Licskó Szabolcs montreali plébános, a Kanadai Magyar Papi Egység (KMPE) titkára.

Ismét az ancasteri lelkigyakorlatos központ adott helyet a rendezvénynek, amelyet tizedik alkalommal szervezett meg Kiss G. Barnabás ferences szerzetes, a KMPE elnöke. A találkozó Cserháti Ferenc, a külföldön élő magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök észak-amerikai útjának része.

A papi szolgálat örömei mellett a kihívások megoldásait is megbeszélték a papi találkozó résztvevői, akik koncelebrált szentmise keretében emlékeztek meg Szent László király trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulójáról. A főcelebráns püspök Szent László példájának követésére buzdította a lelkipásztorokat.

A beszámolók mellett Rigó Jenő jezsuita atya tartott interaktív bibliai egzegézist a Teremtés könyvének három fejezetéből A bűnbeesés története címmel, Licskó Szabolcs plébános Szent Lászlóról beszélt Prohászka Ottokár püspök szavaiból kiindulva: „A magyar kereszténység eszménye Szent László. Benne virágzott ki jellemző típussá a magyar kereszténység; benne forrt össze a keresztény szentség a nemzeti szellemmel.”

A konferencia fontos része volt Cserháti Ferenc püspök előadása a diaszpóra magyarsága anyanyelvű hitéletének feltételeiről, amihez a résztvevők is hozzászóltak.

A papi találkozót lezáró püspöki szentmisén Mezei András clevelandi plébános mondott szentbeszédet. Olyan egység fontosságát hangsúlyozta a keresztények között, melyben nem a saját igazukat keresik az emberek, hanem a jézusi igazságot és tanítást. A napi olvasmány alapján a jeruzsálemi zsinatot említette példaként.  A kommunikációt és a megbeszélést az egység megtalálásnak eszközéül javasolta. Hangsúlyozta: Isten kegyelmével ez lehetséges, és hasznos szolgái leszünk Neki, ahogy a szőlőtő és szőlővessző evangéliumi hasonlatában látjuk.

A konferencián részt vettek: Angyal Lajos (Courtland), Deák István (Toronto), Deák Miklós (Welland), Jaschkó Balázs SJ (Toronto), Kiss G. Barnabás OFM (Detroit/Windsor), Licskó Szabolcs (Montreal), Mezei András (Cleveland), Miskei László (Welland), Nemcek Péter (Winnipeg), Rigó Jenő SJ (Toronto).

Fotó: Kanadai Magyar Papi Egység