Miskolc-Belvárosi Görögkatolikus Parókia

A görög szakemberek befejezték a Jézus sírjaként tisztelt szentély helyreállítását Jeruzsálemben, a Szent Sír-bazilikában.

A keresztény hagyomány szerint keresztre feszítése után Jézus Krisztus testét egy sziklasírban helyezték el, ahonnan harmadnapon föltámadt. A sziklasír fölé a 19. század elején, egy tűzvész után márványból új, több méter magas szentélyt építettek, amelynek állapota napjainkra veszélyessé vált, már 1947-ben kívülről vasrudakkal erősítették meg.

A felújítás során lekerült a szentélyről a márványlapokat abroncsba szorító otromba támasztószerkezet, és ismét régi pompájában ragyog a márvány, miután megtisztították a koromtól, amely az évszázadok alatt rárakódott a zarándokok gyertyáinak füstje nyomán – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, az Ynet március 21-én, kedden.

Az athéni műszaki egyetem felújítást végző szakemberei leszedték a homlokzatról a burkolólapokat, habarcscsövekkel megerősítették az alapfalakat, majd visszahelyezése előtt egyenként megtisztítottak minden márványlapot. Titáncsavarokkal megerősítették az épület szerkezetét, és megtisztították a szentély freskóját és festett kupoláját is.

A felújítás alatt, október 26-án felnyitották a sziklasírt fedő márványlapot, amely alatt egy fehér rózsa márványlapot találtak egy belevésett kereszttel, amelyet a 14. századra, a keresztes időszakra datáltak. Az alatt egy még régebbi, a sziklát védő szürke márványlap és habarcs bújt meg, amelyet a tudósok 4. századinak határoztak meg. Ezt még I. (Nagy) Konstantin római császár idején, a legősibb ottani keresztény templom építésekor helyezhették a sírhelyhez.

A restaurátorok ablakot vágtak a szentély márványfalába, ahol a zarándokok ezentúl – első alkalommal – láthatják majd az eredeti kősziklát is, az ősi temetkezési barlang kövét.

Március 22-én, szerdán ünnepélyesen átadják a felújított szentélyt, és már összejött a pénz a munkálatok folytatásához is: rendbe hozzák a sír környékén a vízelvezető- és a szennyvízvezetékeket, hogy ezzel is stabilizálják az építményt.

„Ha nem történt volna meg a beavatkozás, akkor a szentély nagy eséllyel összeomlott volna” – jelentette ki Bonnie Burnham, a kulturális örökség építészeti védelmével foglalkozó World Monuments Fund nevű szervezet szakembere, amely a négymillió dolláros (több mint egymilliárd forintos) költségekből 1,4 millió dollárt állt.

A restauráláshoz 150-150 ezer euróval (45 millió forinttal) hozzájárult II. Abdalláh jordániai király és Mahmúd Abbász palesztin elnök is, noha mindketten muszlimok.

A görög ortodoxok, az örmény egyház és a római katolikus ferences rend közösen végezte el a helyreállítást, amelyet a görög kormány és magánadományok is segítettek.

A szentély a világ egyik legősibb templomának a szívében, a Szent Sír-bazilika hatalmas kupolája alatt található. Jézus sírhelye fölé az első templomot I. (Nagy) Konstantin császár emeltette a 4. század elején. Ezt az évezredek során többször lerombolták, majd újjáépítették. A jelenlegi építményt a 12. században húzták fel a régebbi templom alapjaira.

Forrás: MTI

A keresztvetés a katolikus és ortodox keresztények egyszerű, mély értelmű hitvallása. Katolikusként keresztet vetünk, valahányszor imádkozunk vagy belépünk a templomba. Nem is gondolnánk, hogy amikor keresztet vetünk, egyszerre huszonegy dolgot teszünk...

1. Imádkozunk. Imánkat keresztvetéssel szoktuk kezdeni, és talán nem is gondolunk rá, hogy maga a keresztvetés is imádság. Ha az imádság lényege „lelkünk felemelése Istenhez”, ahogy Damaszkuszi Szent János mondja, akkor a keresztvetés egyértelműen ima. „A keresztvetés nem üres gesztus, hanem hatékony ima, amellyel a Szentlélekhez, gyümölcsöző keresztény életünk védőjéhez és segítőjéhez folyamodunk ” – fogalmaz a népszerű katolikus író, előadó, Bert Ghezzi.

2. Megnyílunk a kegyelem felé. A keresztvetés felkészít, hogy befogadjuk Isten áldását, és képessé tesz, hogy együttműködjünk vele.

3. Megszenteljük a napot. Ha a nap fontosabb pillanataiban keresztet vetünk, a kereszt jelével megszenteljük hétköznapjainkat. „Minden lépésünknél és mozdulatunknál, belépéskor, kilépéskor, öltözködéskor, tisztálkodáskor, asztalnál ülve, lámpát gyújtva, karosszékbe vagy székre leülve, a hétköznapi élet minden tevékenysége közben megjelöljük homlokunkat a jellel” – írja Tertullianus.

4. Egész lényünket Krisztusnak szenteljük. Amikor a kezünket a homlokunktól a szívünkhöz, majd mindkét vállunkhoz visszük, Isten áldását kérjük elménkre, szenvedélyeinkre, vágyainkra és egész testünkre. Más szóval: a keresztvetés teljes valónkat, testünket, lelkünket, szívünket és elménket Krisztusnak szenteli. „Foglaljuk bele egész lényünket – testünket, lelkünket, értelmünket, akaratunkat, gondolatainkat, érzéseinket, mindazt, amit teszünk, és amit nem teszünk –, és a kereszt jelével megjelölve erősítsük és szenteljük meg mindezt Krisztus erejében, a háromságos egy Isten nevében” – fogalmaz Romano Guardini teológus.

Hétfőn (márc. 6., 13., 20., 27.):

07.00 — Utrenye;

17.30 — Böjti vecsernye (6 templom sorozat!).

Kedden (márc. 7., 14., 21., 28.):

07.00 — Utrenye;

18.00 — Böjti vecsernye.

Szerdán (márc. 1., 8., 15., 22., 29.):

07.00 — Reggeli istentisztelet;

18.00 — Előszenteltek Liturgiája.

Csütörtökön (márc. 2., 9., 16., 23., 30.):

07.00 — Reggeli istentisztelet;

18.00 — Előszenteltek Liturgiája.

Pénteken (márc. 3., 10., 17., 24., 31.):

07.00 — Reggeli istentisztelet;

18.00 — Előszenteltek Liturgiája.

Szombaton: (márc. 4., 11., 18.):

07.00 — Szent Liturgia;

18.00 — Szent Liturgia;

18.45 — Vecsernye (alkonyati istentisztelet).

Vasárnap: (márc. 5., 12., 19., 26.):

06.30 — Szent Liturgia;

07.30 — Utrenye (reggeli istentisztelet);

08.30 — Szent Liturgia;

10.00 — Szent Liturgia;

18.00 — Szent Liturgia;

19.00 — Böjti vecsernye (alkonyati istentisztelet).

Március 25. szombat: Gyümölcsoltó Boldogasszony (Örömhírvétel) ünnepe:

Szent Liturgia miroválással: 06.30, 08.30, 10.00 és 18.00;

07.30 — Utrenye;

19.00 — Nagy vecsernye.

Halottak szombatjain: márc. 11-én, 18-án és ápr. 1-jén az esti

Szent Liturgián elhunyt szeretteink név szerinti említése.