Az egyre nagyobb léptékű ukrán tüntetéseket nem pusztán politikai tettként, hanem sokkal inkább egyre erősödő mozgalomként kell értékelni – mondta Borisz Gudziak, ukrán görögkatolikus püspök, a francia, belga és luxemburgi ukrán görögkatolikus püspökség vezetője, valamint a lvivi ukrán katolikus egyetem rektora.

Bár a média szerint az elhúzódó tüntetések hátterében az áll, hogy az ukrán kormány nem volt hajlandó aláírni az egyezményt, mely Ukrajnát Európa felé kormányozta volna, Borisz Gudziak püspök szerint a történet mögött „jóval tágabb kontextus és mélyebb mondanivaló húzódik meg”.

Maidan mozgalom az Ukrajnában eluralkodó félelemre és megfélemlítettségre, valamint az elburjánzó korrupcióra adott válasz. Az elvek és a méltóság tüntetése, mely spirituális tartalmat is hordoz. „Az emberek morális értelemben kimerültek – mondta a Vatikáni Rádiónak –, ezért az, ami Euromaidanmozgalomnak indult, a Méltóság tüntetésévé vált, a polgárok Maidanja, akik felismertek valami transzcendens és alapjaiban spirituális igazságot: hogy minden ember méltóságban teremtetett, Isten képére és hasonlatosságára.”

„Húszegynéhány év függetlenség után Ukrajna nagyjából félúton tart zarándokútján a szolgaság földjéről az ígéret földje felé”, mivel a korábbi totalitariánus rezsim sok aspektusától csak lassan lehet megszabadulni. „Nem könnyű ledobni a szolgaság köntösét” – mondta Borisz Gudziak.

A tüntetések vezetői közt nagy számban találhatók az ukrán középosztály képviselői, és a résztvevők kétharmada egyetemi végzettséggel rendelkezik.

Az ukrán görögkatolikus egyház papjai, a különböző ortodox egyházak, a római katolikus egyház és a protestáns felekezetek, valamint a zsidó és muszlim papság is a tüntetők rendelkezésére állnak lelki kérdésekben. „Az egyházak alapvetően oda jöttek, ahova hívták őket” – összegezte a püspök.

A kijevi Függetlenség téren nyilvánvaló az egyházak jelenléte. Az egyházak egymással egyetértésben ökumenikus imát vezetnek minden vasárnap délben. Éjszakánként pedig, amikor a legjobban fél mindenki az erőszak fellángolásától, óránként mondanak közösen imát. Liturgiákat vezetnek, és egyházi sátrakat állítottak fel a téren, ahová az emberek betérhetnek csendben imádkozni egy ikon előtt, gyónhatnak, és lelki vezetést kérhetnek.

„Az egyház azt az alapvető álláspontot követi, amelyet Ferenc pápa fogalmazott meg: érződjön a pásztorokon a nyáj szaga” – mondta a püspök.

Január elején az ukrán kulturális minisztérium levelet intézett Szvjatoszlav Sevcsukhoz, az ukrán görögkatolikus egyház érsekéhez, mely szerint ha az egyház részt vesz a tüntetésen, az oda vezethet, hogy visszavonják az egyház engedélyét. „Ez igen súlyos fenyegetés egy olyan egyház számára, amely a 20. század jelentős részében törvényen kívül állt.”

1945-től 1989-ig az ukrán görögkatolikus egyház volt a legnagyobb illegális egyház a világon, és az ellenállás legjelentősebb szerve a Szovjetunióban. Nem kollaborált a rezsimmel, minek eredményeképp 1945-re az összes püspökét bebörtönözték.

„A szovjet éra alatti szabad és méltóságteljes hozzáállásának köszönhetően a görögkatolikus egyház az ukrán függetlenség korszakába egyedülálló morális tekintélyként lépett be” – magyarázta Borisz Gudziak. – Ezért van ma olyan nagy szava az egyháznak a szabadsággal, méltósággal, igazságossággal, törvény előtti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekben. „Azért beszél az egyház ezekről az elvekről, mert ezek a mi Megváltónk elvei” – magyarázta a püspök. Elmondta, hogy a rendőrség és a titkosszolgálat megvert sok tüntetőt, és sok egyetemistát megfélemlített. „Egy olyan országban, ahol annyi embert megöltek, vagy Szibériába küldtek, annyi embert megfigyelés alatt tartottak, ott rendkívül fenyegető lépés, ha egy diák mobiltelefonjára hívás fut be a titkosszolgálattól – zaklatottságot és bizonytalanságot kelt.”

„Ukrajnában a félelem nem sokkal a bőr felszíne alatt rejtőzik... ha kicsit megkapargatja valaki a felszínt, előbukkan. Mivel a rendszer rendszeresen ölt, az emberek félnek a rendszertől. A mostani tüntetéshullám valójában a félelemre adott reakció.”

A püspök a békéért való imádságra és megtérésre hívott mindenkit Ukrajnában, valamint arra biztatott mindenkit, hogy ismerje meg a tényleges helyzetet, és igyekezzen megérteni Ukrajna jelentőségét az európai geopolitikában. Arra kérte az embereket: a politikusokhoz írott levelekkel is fejezzék ki szolidaritásukat az ukrán tüntetőkkel.

„A 20. század tapasztalata, hogy hívő emberek és más jóakaratú emberek kiálltak a legnagyobb emberi kihívás: a totalitariánus hatalom ellenében – a hitnek ez az iskolája sokat tanít Nyugat-Európának és a szélesebb nemzetközi és egyházi közösségeknek is.”

„Azt gondolom, Ukrajna és az ukrán egyház felelőssége, hogy megossza ezt a történetet. Ma ez az egyház egyre növekszik, és meg vagyok győződve arról, hogy hivatása része, hogy segítse az egyetemes egyházat” – zárta a beszélgetést Borisz Gudziak.

Vatikáni Rádió (ENG) /Magyar Kurír

Naptár

szeptember 2018
V H K SZ CS P SZ
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Belépés



Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre! Így megkaphatja heti hirdetésünket, és a Búzakereszt havilap digitális változatát.
Köszönjük, hogy feliratkozott!

Képeink közül...

Adó 1+1 %

A Magyar Katolikus Egyház technikai száma:

0011

 

A Szent Kereszt Alapítvány adószáma:

18401217-1-05

Számlaszáma:
10700086-47993301-51100005

 

Az Egyházközség számlaszáma:
10700086-47992609-511000005

Búza téri szaknévsor

Hamarosan...

Ki olvas minket?

Oldalainkat 402 vendég böngészi

Tripadvisor

Vendégkönyv

Ide írja le bejegyzését!