kat_buzater_templom.png

Miskolc-Belvárosi Görögkatolikus Parókia,

Nagyboldogaszonyról nevezett püspöki székesegyház

 

Az 1771-ben hivatalosan felállított Munkácsi Egyházmegye második megyéspüspöke, Bacsinszky András (1772-1809) javadalomként megkapta a tapolcai apátságot. Miskolc ekkor az Egyházmegye Borsodi Esperesi Kerületéhez tartozott, Görömböly filiájaként. Bacsinszky a budai helytartótanácstól Miskolcon görögkatolikus templom létesítését kéri. Több megoldási elképzelés után a parókia felállításához a hozzájárulás is határozatba kerül, az Eperjesi Egyházmegye létrejötte (1818) azonban megállítja a tervezést. Miskolc átkerült az új egyházmegyébe, a Borsodi Főesperesség Alsó-Borsodi Esperesi Kerületében továbbra is Görömböly fiókegyháza.

Gaganecz József püspöknek (1843-1875) az ország nádorához címzett, parókia létesítésének kérvényére újra megérkezik az engedély 1847-ben, viszont a ’48-as szabadságharc eseményei lépnek a megvalósulás helyébe.

Dr. Vályi János eperjesi megyéspüspök (1882-1913) engedélyével dr. Szaffka Pál ügyvéd, Borsod megyei főügyész szervezésével 1900. augusztus 20-án megalakul az önálló „miskolczi görög katholikus hitközség”. A magyar nyelvű istentisztelet és hazafias érzület kiemelten szerepelt az újságok híradásában. Ekkor kétezren tartoznak az egyházközséghez, a Szent Liturgiáknak a minorita rend ad helyet templomukban.

1905-ben kerül Miskolcra az első parókus, az újszentelt Schirilla Szólón Andor. Az Eperjesi Egyházmegye által vásárolt parókia épület egyik szobájában rendezi be azt a kápolnát, ahol a hétköznapi szentmiséket, valamint vecsernyét és utrenyét tartja. Az épület mellett kezdi építeni az új parókia épületet – mely ma is az. Közben megérkezik a korábban többször beadott kérvényre Miskolc város közgyűlésének határozata (1705/tk.909.sz.): az egyházközség „templomhely” címén telket kap ajándékba a Búza téren. Ettől kezdve a gyűjtés, a fillérek egymáshoz rakosgatása folyamatos volt: a templom javára szentképek árusítása; levelezőlapok eladása a templom képével; gyűjtőívek településekre, mecénásokhoz, egyházközségekhez; országos könyöradomány gyűjtések; egyházmegyei gyűjtés; jótékonysági színelőadás, hangverseny. 1910-ben az építési alap összege 24.373 korona volt, ezzel indult a munka.

Ifj. Galter János tervei alapján az építési engedély kiadását javasolja a Városi Építési Bizottság 1910. március 1-jén (3738/1910. sz. határozat). A kivitelezési munkákat Hricz (Harsányi) József nyerte el. Az alapkőletétel időpontja: 1910. május 22. A megkezdett munka a következő év januárjáig annyira haladt, hogy január 27-én a sekrestyét kápolnává lehetett szentelni. Ez lett a hétköznapi szentmisék helye. A gyűjtés összegét megemelte a hatvanezer koronás állami segély. Ez biztosította a folyamatos építkezést.

1911. december 3-án a templomtoronyra ünnepélyesen felkerül a három és fél méter magas kereszt, a helybeli görögkeleti egyház értékes adománya.

1912. augusztus 28. (Julián-naptár szerinti Nagyboldogasszony ünnepe) – négy harang felhúzása és szentelése. Az állványokkal együtt Sopronból érkeztek a harangok a Gömöri pályaudvarra, egyenesen az öntés helyéről: Seltenhofer Frigyes fiai, legelső magyar tűzoltószer-, kút-, szivattyú-, gépgyár, harang és érczöntödéből.

1912. szeptember 15. – templomszentelés. A címünnep Szűz Mária el­hunyta, vagyis Nagyboldogasszony. A szentelésre elkészültek az ólomüveg ablakok, magyar motívumokkal festett baldachinos oltár, padsorok és aranyozott csillár. A templom belső berendezésének egységességét biztosította, hogy egy helyen készültek. Az ikonosztázion hat évvel később ugyanabban a műintézetben (Rétay és Benedek).

A templomszentelés éve egyben a Hajdúdorogi Egyházmegye alapításának esztendeje is. Miskolc ide került át, a Zempléni Főesperességben a Miskolci Esperesi Kerület parókiája.

A trianoni békeszerződés után az eperjesi és munkácsi egyházmegyékből Magyarországon maradt parókiák számára 1924-ben felállított Apostoli Kormányzóság első főpásztora, Papp Antal küzikei címzetes érsek, 1925-ben Miskolcon telepedett le. Miklósy István hajdúdorogi megyéspüspök engedélyével a főpapi liturgiákat az egyházközség templomában végezte. Miskolc neve bekerült a Kormányzóság nevébe: Miskolci Apostoli Exarchátus.

A második világháborúban elvitték az 569 kg súlyú nagyharangot, egy aknaszilánk pedig keresztülfúrta a 251 kilogrammosat. Ez ma már újra szól. 1944. június 2-án a nagy angolszász repülőtámadás alkalmával a bombák légnyomása megrongálta a festett templomablakokat. 1944. november 21-én a templomot két aknatalálat érte, pár nap múlva egy harmadik is. Az egyik a jobboldali melléktorony sisakját rombolta szét, s a torony tövében a tetőzetet 6-7 méteren megrongálta. A másik kettő a szentély és a sekrestye fölött okozott jelentős tetőkárokat, s átlyuggatta a templom boltozatát éppen a szentély diadalíve közelében, kb. 35-40 helyen. A kistorony boltozata is beszakadt.

A templom belső festésének tervezésére és kivitelezésére Petrasovszky Emmánuel sátoraljaújhelyi görögkatolikus akadémiai templomfestő-művészt kérték fel. 1952-ben készült el a hajó diadalívén az Istenszülő trónját körbevevő 10 Árpád-házi és Árpádok- korabeli szent alakja, valamint a szentélyben a szentségek jelképei, két Golgota-jelenet és az angyalokkal körbevett Szentháromság emblémák.

A város lakosságának növekedése újabb görökatolikus egyházközségek alapítását eredményezte. 1929-ben kezdődött meg a diósgyőri közösség szervezése, 1989-ben az avasi lakótelep kapott szervezőlelkészséget, 2001-ben pedig a szirmai városrészben létesült egyházközség.

2011-ben Miskolc a kibővített Miskolci Apostoli Exarchátus (2015-től Miskolci Egyházmegye) székhelye lett, a Búza téri templom székesegyházi rangra emelkedett. Az egyházközség a Zempléni Főesperességében a Miskolci Esperesi Kerület parókiája.

Több ereklye található a templomban: a Szent Kereszt és Aranyszájú Szent János ereklyéje mellett Keresztelő Szent János, Szent István diákonus első vértanú, Szent Anasztázia vértanúnő, Sziénai Szent Katalin vértanúnő, Nagy Szent Albert regensburgi püspök és Boldog Griesinger Jakab OP szerzetesé.

Címszűrő     Tételek # 
# Cikk címe Szerző Találatok
1 Halasztani immár nem lehet Papp András 8033
 

Naptár

április 2020
V H K SZ CS P SZ
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2

Belépés



Hírlevél feliratkozás

Iratkozzon fel hírlevelünkre! Így megkaphatja heti hirdetésünket.
Köszönjük, hogy feliratkozott!

Képeink közül...

Invalid RSS link or you're not allowed to read this Picasa gallery or album.

Adó 1+1 %

A Magyar Katolikus Egyház technikai száma:

0011

 

A Szent Kereszt Alapítvány adószáma:

18401217-1-05

Számlaszáma:
10700086-47993301-51100005

 

Az Egyházközség adószáma:

19911386-1-05

Az Egyházközség számlaszáma:
10700086-47992609-51100005

Ki olvas minket?

Oldalainkat 78 vendég böngészi

Tripadvisor

Vendégkönyv

Ide írja le bejegyzését!